10+1 villámkérdés a SE Budapesti Transzplantációs és Sebészeti Klinika koordinátorához

Maléth Anikóhoz, a SE Budapesti Transzplantációs és Sebészeti Klinika koordinátorához nem véletlenül állnak közel az élődonoros párok. Odaadása, szakmai tapasztalata, empátiája megkönnyíti a műtétig vezető utat. Ő segít most 10+1 kérdésben az újraSZERVezésen keresztül is azoknak, akik már gondolkodnak az élődonoros transzplantáción, és szeretnének hiteles forrásból tájékozódni.

  1. Ki lehet élődonor a jogszabály szerint ma Magyarországon?
    A jogszabály szerint csak nagykorú lehet vesedonor, felső korhatár nincs, az orvosi alkalmasság dönti el, hogy alkalmas-e valaki szervadományozásra. Közvetlen vérrokonok: gyermek, szülő, nagybácsi, nagynéni, unokaöcs, unokahúg esetében nem, de minden egyéb kapcsolat pl. házastárs, élettárs, barát esetében a donor és a recipiens együttes kérelmét  a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervadományozáshoz, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn, és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történik.
  2. Mi a teendője annak, akiben felmerül, hogy donor szeretne lenni?
    Elsődleges feladata a körzetébe tartozó transzplantációs centrum koordinátorával felvenni a  kapcsolatot. Magyarországon négy transzplantációs klinika van, ahol veseátültetést végeznek: Budapest,  Szeged, Pécs és Debrecen.
  3. Ki a koordinátor, és mi a szerepe a folyamatban?
    Minden transzplantációs központban dolgoznak koordinátorok, akiknek feladata az élődonoros átültetéssel kapcsolatos felvilágosítás, illetve az élődonoros kivizsgálás folyamatának megszervezése, folyamatos kapcsolattartás a műtétig a párokkal.
  4. Milyen egészségügyi vizsgálatok szükségesek egy donor számára, és hány lépésben derül ki az alkalmassága?
    Első megjelenéskor a transzplantációs központban megtörténik az alapvető orvosi adatok felvétele: életkor, kórelőzmény, testméretek, vérnyomás, pulzus vizsgálat. A donor egészségügyi alkalmasságának megítélésére irányuló vizsgálatok történnek. Többféle laboratóriumi vizsgálat, vizeletvizsgálat, vírusvizsgálatok, mikrobiológiai vizsgálat. Tisztázni kell, hogy immunológiai szempontból a donor megfelelő-e a recipiens számára.
    Második  lépésben CT vagy MR vizsgálat történik, amely  a vese ereinek anatómiájáról ad felvilágosítást.  Keresztpróba vizsgálat és HLA tipizálás készül.  A szövettípus egyezés nem feltétele az átültetésnek! Szükség esetén: terheléses vércukor vizsgálat, 24 órás vérnyomásmérés, légzésfunkciós vagy más egyéb vizsgálatot kérhetnek. Vannak  vizsgálatok melyek nem a transzplantációs centrumban készülnek, kérőlapot adunk hozzá, bárhol elvégezhetők. Ilyenek a  – fül-orr-gégészeti, nőgyógyászati (nőknél) vagy urológiai (férfiaknál) konzílium, kardiológiai konzílium (terheléses EKG és szívultrahang vizsgálat).
    Harmadik megjelenés alkalmával a donorokat megvizsgálja egy sebész, altatóorvos és egy belgyógyász. Amennyiben mindhárom vizsgáló orvos a donort szervadományozásra alkalmasnak találja sor kerül a műtéti időpont kitűzésére!
  5. Kell-e valamit tennie ez alatt a recipiensnek, vagyis a vesét fogadónak?
    Nagyon fontos, hogy élődonoros átültetés is kizárólag abban az esetben végezhető el, amennyiben a veserecipiens várólistán van. A veserecipiens várólistára helyezéséhez  szükséges vizsgálatokat a beteget gondozó nefrológiai osztály végzi, és gondozza a beteget a szervátültetésig.
  6. Elkezdődhet-e az élődonoros kivizsgálás a recipiens művese kezelésének megkezdése előtt?
    Az élődonoros kivizsgálás elkezdődhet mielőtt a recipiens dialízis kezelésre szorul, de a szervátültetést csak akkor lehet elvégezni, ha a várólistára helyezés megtörtént.
  7. Mindezek után jogi szempontból van-e még valami teendő?
    A kitűzött műtéti időpont előtt szükséges a közjegyzői nyilatkozat megtétele. Közjegyzői nyilatkozatban a szervadományozás jogi feltételeinek betartásáról nyilatkozik a donor. A nyilatkozat tételnek anyagi vonzata van, amit a donáció után visszaigényelhető.
  8. A donor a vizsgálatok ideje alatt visszavonhatja-e az adományozási szándékát?
    A donor a hozzájárulását a szervadományozáshoz a szerv eltávolításáig indoklás nélkül, bármikor visszavonhatja.
  9. Van-e valamilyen költsége a donornak az adományozás kapcsán?
    Az adományozással összefüggésben felmerült költségek térítése az OEP feladata. A szervadományozást követően a transzplantáló centrum a donornak kiad egy Donációs igazolás nevű formanyomtatványt és mellé egy tájékoztatót a visszaigényelhető költségekről, valamint a donor megkapja az igényléshez szükséges adatlapokat is.
  10. Mi jelenthet még segítséget az élődonor pároknak az egészségügyi dolgozókon kívül ebben a nehéz folyamatban?
    Létezik az Újraszervezés Alapítvány nevű betegszervezet, akik érintettként segítik a műtét előtt álló párokat. Műtét előtt egy vagy több beszélgetés alkalmával, minden kérdésükre választ adnak, hasznos gyakorlati tanácsokkal látják el őket a műtét körüli napokra, felkészítik őket az azt követő esetleges nehézségekre, és részükre sorstársként fontos pszichés támogatást tudnak nyújtani.
  11. Hány élődonoros veseátültetést koordináltál már, és melyik a legkedvesebb eseted?
    Több mint százat. Nem tudok legkedvesebbet, mert mindegyik másért nagyon kedves számomra. Nagy öröm eljutni egy párral a műtétig, és utána együtt örülni az eredménynek.
Maléth Anikó

 

 

 

Maléth Anikó

A Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika élődonoros Transzplantációs koordinátora